Maggie Stiefvater - The Raven King – A HollókirályVigyázat, erősen spoileres terület következik!
A könyv fülszövege:
"Óvakodj az élőktől!
Ne bízz a holtakban!
Gansey már évek óta egy eltűnt király nyomait kutatja, és szép lassan a barátait is bevonja a küldetésbe: Ronant, aki álmokat rabol meg; Adamet, aki elérte, hogy más rendelkezzen az élete fölött; Noah-t, akinek már nincs is igazi élete; és Blue-t, aki szerelmes Gansey-be… miközben jól tudja, arra rendeltetett, hogy megölje a szerelmét.
A végjáték megkezdődött. Az álmok és a rémálmok egybefolynak. Szerelem és veszteség elválaszthatatlanná válnak. És a keresés már nem egy konkrét útvonalra szorítkozik.
A Kirkus Reviews ezt írta a Hollófiúk-sorozat előző darabjáról (Kék liliom): „Ez a párját ritkító sorozat várhatóan viharos végkifejlettel zárul.” Nos, a vihar megérkezett a virginiai Henriettába a halál, a vágyakozás, a megvilágosodás és egy brutális igazság kíséretében. A Hollókirállyal Maggie Stiefvater felteszi a koronát remekművére. "
Személyes vélemény:
És eljutottam ide is: véget ért a kedvenc könyv-sorozatom :( Egyszerre vártam ennek a könyvnek a megjelenését, de féltem is tőle. Mert tudtam, hogy ez a lezáró kötet. Természetesen eléggé spoiler-nézegetős vagyok, tehát a könyv olvasása előtt meglestem a könyvmolyon az értékeléseket. És meglepve olvastam olyanokat, hogy az írónő hagyott elvarratlan szálakat, és a vége nem egy szépen lezárt történet, hanem maradnak függőben lévő kérdések.
Sajnos igazuk volt.
Annyi, de annyi kérdésem maradt :( Hál istennek, hogy blogolok, így kiadom magamból :D
Kezdjük az írónő stílusával. Mint mindig, most is imádtam.
Imádtam, hogy ködösen fogalmaz. Hogy nem lehet mindig előre tudni, hogy egy látomás/álom az adott fejezet, vagy a valóság. Mert a kettőt furfangos módon keveri. Így az olvasót gondolkodásra készteti, és összezavarja. :D
Nagyon szépen alkalmazza a nyelvtani sajátosságokat: olyan metaforákat, hasonlatokat és megszemélyesítéseket írt, amire egy átlag ember nem is gondolna.
Egyszerűen imádtam a leírásait, meg a tökéletesen összetett párbeszédeit. Pont annyi információt közöl a párbeszédeiben, amennyi az adott szituációhoz szükséges. Leírja azt is, hogy a szereplők hogyan "olvasnak" egymás gondolataiban a non verbális jeleken keresztül. És azt a határtalan szeretetet is gyönyörűen leírja, ami a karakterek között van.
A szereplők nem térnek el az elveiktől, ugyanolyanok, mint amilyennek megismerhettük őket.
Persze van némi személyiségfejlődés mindenki karakterében, de nem vesznek 180 fokos fordulatot. És ez tetszik.
A történetben váratlan fordulatok sora követi egymást. Néhol szinte felkiáltottam volna meglepődöttségemben, hogy "Ne, mi ez?" :D
És elérkeztünk a lezáratlan kérdések listájához:
- Gansey hogyan reagált, amikor megtudta, hogy Cabeswater feláldozta magát érte, hogy visszatérjen a halálból?
- Cabeswater milyen emberi alakot öltött az áldozathozatala előtt?
- Vajon Szürkének sikerült megvalósítania az elképzelését, hogy leszámol a varázslat-mániás gonosz emberkékkel? A végén visszatért Maurához?
- Adam és Ronan végül összejöttek?
- Nem sikerült felébreszteni sehogy sem Glendowert?
- Ronan milyen alakba álmodta meg az új Cabeswatert? És ezzel vissza tudta őt hozni a halálból, vagy az egy új Cabeswater?
- Blue a jövőben egyetemre ment? Gansey-vel együtt maradtak, vagy szétváltak az útjaik?
- Matthew-nak nem lett semmi komolyabb baja, amikor megtámadta Ronant a démon?
- Blue apja örökké abban a fában maradt, vagy néha emberi testet öltött?
Remélem igaz a hír, hogy az írónő újabb könyv-sorozatot adna ki Ronan életéről, ami ennek a folytatása lenne. Nagyon szívesen olvasnék még erről a történetről :)
A könyv fülszövege:
"Óvakodj az élőktől!
Ne bízz a holtakban!
Gansey már évek óta egy eltűnt király nyomait kutatja, és szép lassan a barátait is bevonja a küldetésbe: Ronant, aki álmokat rabol meg; Adamet, aki elérte, hogy más rendelkezzen az élete fölött; Noah-t, akinek már nincs is igazi élete; és Blue-t, aki szerelmes Gansey-be… miközben jól tudja, arra rendeltetett, hogy megölje a szerelmét.
A végjáték megkezdődött. Az álmok és a rémálmok egybefolynak. Szerelem és veszteség elválaszthatatlanná válnak. És a keresés már nem egy konkrét útvonalra szorítkozik.
A Kirkus Reviews ezt írta a Hollófiúk-sorozat előző darabjáról (Kék liliom): „Ez a párját ritkító sorozat várhatóan viharos végkifejlettel zárul.” Nos, a vihar megérkezett a virginiai Henriettába a halál, a vágyakozás, a megvilágosodás és egy brutális igazság kíséretében. A Hollókirállyal Maggie Stiefvater felteszi a koronát remekművére. "
Személyes vélemény:
És eljutottam ide is: véget ért a kedvenc könyv-sorozatom :( Egyszerre vártam ennek a könyvnek a megjelenését, de féltem is tőle. Mert tudtam, hogy ez a lezáró kötet. Természetesen eléggé spoiler-nézegetős vagyok, tehát a könyv olvasása előtt meglestem a könyvmolyon az értékeléseket. És meglepve olvastam olyanokat, hogy az írónő hagyott elvarratlan szálakat, és a vége nem egy szépen lezárt történet, hanem maradnak függőben lévő kérdések.
Sajnos igazuk volt.
Annyi, de annyi kérdésem maradt :( Hál istennek, hogy blogolok, így kiadom magamból :D
Kezdjük az írónő stílusával. Mint mindig, most is imádtam.
Imádtam, hogy ködösen fogalmaz. Hogy nem lehet mindig előre tudni, hogy egy látomás/álom az adott fejezet, vagy a valóság. Mert a kettőt furfangos módon keveri. Így az olvasót gondolkodásra készteti, és összezavarja. :D
Nagyon szépen alkalmazza a nyelvtani sajátosságokat: olyan metaforákat, hasonlatokat és megszemélyesítéseket írt, amire egy átlag ember nem is gondolna.
Egyszerűen imádtam a leírásait, meg a tökéletesen összetett párbeszédeit. Pont annyi információt közöl a párbeszédeiben, amennyi az adott szituációhoz szükséges. Leírja azt is, hogy a szereplők hogyan "olvasnak" egymás gondolataiban a non verbális jeleken keresztül. És azt a határtalan szeretetet is gyönyörűen leírja, ami a karakterek között van.
A szereplők nem térnek el az elveiktől, ugyanolyanok, mint amilyennek megismerhettük őket.
Persze van némi személyiségfejlődés mindenki karakterében, de nem vesznek 180 fokos fordulatot. És ez tetszik.
A történetben váratlan fordulatok sora követi egymást. Néhol szinte felkiáltottam volna meglepődöttségemben, hogy "Ne, mi ez?" :D
És elérkeztünk a lezáratlan kérdések listájához:
- Gansey hogyan reagált, amikor megtudta, hogy Cabeswater feláldozta magát érte, hogy visszatérjen a halálból?
- Cabeswater milyen emberi alakot öltött az áldozathozatala előtt?
- Vajon Szürkének sikerült megvalósítania az elképzelését, hogy leszámol a varázslat-mániás gonosz emberkékkel? A végén visszatért Maurához?
- Adam és Ronan végül összejöttek?
- Nem sikerült felébreszteni sehogy sem Glendowert?
- Ronan milyen alakba álmodta meg az új Cabeswatert? És ezzel vissza tudta őt hozni a halálból, vagy az egy új Cabeswater?
- Blue a jövőben egyetemre ment? Gansey-vel együtt maradtak, vagy szétváltak az útjaik?
- Matthew-nak nem lett semmi komolyabb baja, amikor megtámadta Ronant a démon?
- Blue apja örökké abban a fában maradt, vagy néha emberi testet öltött?
Remélem igaz a hír, hogy az írónő újabb könyv-sorozatot adna ki Ronan életéről, ami ennek a folytatása lenne. Nagyon szívesen olvasnék még erről a történetről :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése