Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok

Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok

Vigyázat, erősen spoileres terület következik!

A könyv fülszövege:

"Az Icarus fedélzetén ez az éjszaka is olyan, mint a többi. De hirtelen katasztrófa történik: valami kirántja a hiperűrből a hatalmas luxusűrhajót, és az a legközelebbi bolygóra zuhan. Csak Lilac LaRoux és Tarver Merendsen éli túl a katasztrófát, és úgy tűnik, hogy rajtuk kívül senki más nincs a bolygón.
Lilac az univerzum leggazdagabb emberének lánya, Tarver viszont a nincstelenségből indult. Fiatal kora ellenére már kitüntetett háborús hős, aki régen megtanulta, hogy a Lilac-féle lányok csak bajt hoznak ez ember fejére. De mivel csak egymásra számíthatnak, muszáj együttműködniük, hogy átjussanak a kísérteties vidéken, melyen túl talán segítséget remélhetnek.
És egyszer csak a körülmények dacára Lilac és Tarver ráébred, hogy furcsamód mégis volt valami haszna annak a tragédiának, ami egymáshoz sodorta őket. Mivel a hétköznapi életükben nem lehet közös jövőjük, azon kezdenek el töprengeni, hogy vajon nem lenne-e jobb örökre a bolygón maradni?
Minden megváltozik, amikor rájönnek, hogy mi a titka a lépteiket kísérő, hátborzongató suttogásnak. Lilac és Tarver talán elhagyhatja ezt a bolygót, de azt biztos, hogy már nem lesznek ugyanazok, akik korábban voltak."


Személyes vélemény:

Az elsők között vettem meg ezt a könyvet, még tavaly a könyvfesztiválon :)
Már akkor jókat hallottam róla, később pedig a moly.hu-n olvastam róla nagyon pozitív véleményeket.
És már csak a borítója miatt is felkeltette az érdeklődésemet, mert hihetetlenül gyönyörű.

A történet elbeszélési módja nagyon tetszett, hogy E/1 személyben tudhattuk meg Lilac és Tarver szemszögéből a történéseket. Ugyanakkor bizonyos fejezetenként (kb. 3) betekintést kaphattunk egy párbeszédbe, amit az olvasó eleinte nem tudott hova tenni. Majd ahogy haladtunk előre az időben, egyre inkább megerősödött a gyanú, hogy ez a párbeszéd a jelen lesz, és az egész váltott szemszöges elbeszélésmód az a múlt.
Igazán ötletes megoldásnak gondolom, elég egyedi. Ilyet még nem olvastamA karakterek nagyon kidolgozottak. Bár nem sok személyt ismerhettünk meg, mert a könyv főleg Lilacra és Tarverre koncentrál. Viszont hatalmas személyiségfejlődéseket tapasztalhatunk.
Lilac, aki az egész univerzum leggazdagabb emberének lánya, időközben rájön, hogy az apja elnyomta az ő akaratát, és befolyásolta az ő szeretteit, vagy épp a halálba küldte valamelyiket. Lilac a történet végén szembe is száll az apjával, és a sarkára áll.
Tarver egy háborús hős, aki a testvére elvesztése miatti fájdalomból kifolyólag zárkózott lett, és magába forduló. De ahogy megismeri Lilac-et, megszereti, és ez a szerelem megváltoztatta őt.
Ahogy Lilac-et is. Mindketten a szerelem hatására figyelmesek és gondoskodóak lettek egymásra nézve.
Ez tényleg egy nagyon gyönyörű szerelmi történet. Annyira szépen mutatja be a szerelem erejét, hogy az olvasó is boldog, amikor olvassa hogy boldogok, és szomorú, amikor meghal az egyik főszereplő, és a másik egyedül marad, és semminek érzi magát egyedül. (Tudom, hogy spoileres az írásom, na de egy ekkora hatalmas nagy spoilert azért nem írok le még én sem :P)
"Az arcát nézem, de csak homályosan látom. Azon kapom magam, hogy hétköznapi dolgokat veszek észre rajta: (...) Ő ezekkel a dolgokkal nem törődött.
De én mindezt láttam és imádtam! Imádtam!
Tudom, hogy le kellene zárnom a szemét. Meg kell tenni, amit meg kell tenni. A testem mozdulni próbál, de nem szűnik a remegés. Nézem a piszkos körmeimet, az apró vágásokat a kézfejemen, és várom, hogy a remegés elmúltával hozzáérhessek a szemhéjához. De a remegés nem múlik el. Még rosszabb lesz, én pedig megigézve bámulom őt.
Az agy nagy fontosságot tulajdonít az ilyen apróságoknak, így távol tartja magát a rettenetes traumától. Veszély esetén ösztönösen elkezdi raktározni a részleteket. (...)"

A továbbiakban nem tudom megállni a spoilert :D
Szóval valamelyikük meghal, és feltámad valamelyest valamilyen formában, amiről egyiküknek sincs fogalma, hogy hogyan történhetett, vagy mi ő pontosan.
Közben előkerül a hulla, szóval kiderül, hogy valamilyen szellem-féle lehet.
Majd kiderül, hogy a suttogások azok tulajdonképpen egy idegen faj, pontosabban energia alapú életformák, akiket csapdába ejtettek, és haldokolnak. Így az a főszereplő, aki meghalt, és szellem-féle, ő is haldokol.
"- Az alanyok figyelemreméltó telepatikus képess.. - olvasom, de a szöveg megszakad, így a maradék sorhoz ugrom. - ...életformák... energia alapú... testtel nem rendelkező... ideiglenes energiaátalakítás anyaggá..."

Ennyire jó sci-fi-t sem olvastam még :) Egyszerűen fantasztikus.
Eleinte még csak pár jel utal arra, hogy valami nincs rendben a bolygón. Mert ha terraformált, akkor hol vannak a telepesek?
Aztán fokozatosan kapnak újabb és újabb jeleket az idegen lényektől, és a végén találkoznak is velük.
(Remélem nem lövök le nagy poént azzal, hogy a főszereplő szelleme megerősödik, és happy end a vége)

Összességében imádtam. Alig vártam, hogy olvashassak belőle újabb és újabb oldalakat-fejezeteket.
A kedvencem a romantikus jelenetek voltak, azokat annyira jól eltalálták az írók. Nem túl csöpögős, leszámítva a történet helyszínét meg a körülményeket, hogy alienek vannak a bolygón, elég reaálisnak gondolom, hogy kialakuljon a két fél között ilyen fajta kötődés és szerelem. Csodálatos volt. (És ezzennel is került a kedvenc könyveim c. listába :) )

Jay Asher - Tizenhárom okom volt

Jay Asher - Tizenhárom okom volt

Vigyázat, erősen spoileres terület következik!

A könyv fülszövege:

"Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, …ha megnyomod a PLAY-t.
Clay Jensen semmit sem akar tudni Hannah Baker kazettáiról. Hannah meghalt – gondolta –, magával kellett volna vinnie a titkát.
Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettán és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért.
Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat…
…és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét."

Ez a könyv elég szélsőséges érzelmeket váltott ki belőlem.
Egészen újszerűnek találtam a múlt - és jelen váltakozását, ami szinte mondatonként előfordult. A múltat Hannah kazettáiból tudhatjuk - szubjektív elmondásból, csak is Hannah szemszögéből-, a jelent pedig Clay szemszögéből olvashatjuk. Így egyfajta kommunikáció alakul ki kettőjük között, mert Clay reagál a gondolataival meg a szavaival is arra, amit Hannah a kazettákra mondott. Egy elég egyoldalú beszélgetésnek lehetünk a tanúi. 

Hannah stílusa eleinte szokatlan volt, később meg inkább idegesítő, mert átment önsajáló elmesélésbe. 13 pontba szedte az okokat, amiért öngyilkos lett. Mindegyik okhoz egy jókora történet tartozik, ami kazettánként váltakozik. Mint utólag kiderült, Hannah a diktafonra mondás közben még csak erősen fontolgatta az öngyilkosságot. A 13. kazetta felvételekor változott a fontolgatás erős elhatározássá.

Lássuk azt a 13 okot:
1) Justintól való első csók utáni pletyka terjedése az iskolában
2) Alex listája ("legjobb segg a gólyák között"). Plusz még ide tartozik a boltban történt fogdosás is
3) Jessica pálfordulása Hannah irányában
4) Tyler kukkolása, és az ez közbeni fényképek, mikor Hannah otthon volt
5) Courtney semleges viselkedése, és hogy a bulin kibeszélte Hannah-t
6) Marcus nyilvános helyen történő tapizási kísérlete (És hogy senki sem segített Hannah-nak, hogy ne fajuljanak el a dolgok)
7) Zach általi Hannah pozitív cetlijeinek az ellopása
8) Ryan ellopta Hannah versét, és megjelentette a nyilvános újságban
9) Itt tűnik fel Clay, de ő semmi rosszat sem tett. (Szóval ez szerintem nem igazi ok)
10) Hannah végignézte (vagyis hallgatta), ahogy a buliban Bryce megerőszakolja Jessicát, és Justin az ajtóban áll "őrködni"
11) Jenny részegen vezetett, és kidöntötte a STOP táblát, aminek hatására percek múlva egy halálos baleset alakult ki
12) Bryce megerőszakolja Hannah-t
13) Hannah Mr. Porter-től azt a megjegyzést kapja, hogy lépjen tovább a történteken

Nos, az én személyes véleményem az, hogy Hannah szinte mindegyik pont ellen tehetett volna valamit. Az alábbiakban kifejtem, hogy mit.

1) Mondjuk a pletyka ellen nem tehet semmit. Minden rosszindulatú és unatkozó ember mások életéről pletykál, ez van. Meg kell próbálni nem foglalkozni vele. 

2) Ennél az eseménynél Hannah tett valamit, már ami a boltos részt illeti. Akkor kiállt magáért. De én a helyébe szóltam volna valamit Alexnek, hogy menjen már a francba, hogy ezzel a listával akar visszavágni Jessicának. 

3) Itt határozottabban léphetett volna fel Jessica irányában. Vagy nem foglalkozik vele, ha ilyen "barát", hogy hisz a pletykáknak. 

4) Hannah szólhatott volna a szüleinek meg a rendőrségnek, hogy kukkolja őt Tyler. 

5) Minek hitt Courtney-nak Hannah? Ha tudta, hogy milyen kihasználós-fajta, akkor miért hagyta, hogy kihasználja őt? 

6) Na, ennél a résznél fontolgatta először Hannah az öngyilkosságot. Ahogy azt írva találjuk a 113.oldalon: "Akkor láttam meg először annak a lehetőségét, hogy feladjam. Még reményt is találtam benne."

Ami az étteremben történt Marcus és Hannah közt, arra Hannah viszonylag jól reagált, hogy ellökte magától Marcust, csak egy ideig, mintha tétovázott volna.

7) Itt is kissé finoman viselkedett a főszereplő. Az, hogy "leleplezte" Tylert, amint ellopja a cetlijeit, és utána kiált a folyosón, azzal csak magát járatta le. Helyette szólhatott volna a tanárnak, vagy négyszemközt szembesíthette volna Tylert, hogy mekkora egy szemétláda. 

8) Itt nem értem, hogy Hannah miért nem mondta el mindenkinek, hogy ő írta azt a verset. De ami még lényegesebb, hogy miért adta egyáltalán oda Ryan-nek a verses füzetét, hogy olvassa el. Talán arra várt, hogy majd az egekbe magasztalja, hogy milyen szuper lett? Én biztos nem bíztam volna meg benne.
Plusz ahogy az osztálya reagált arra a témakörre, hogy valaki az öngyilkosságon gondolkozik, az teljesen normális volt. Mindenki így reagált volna. Nem volt ebben semmi bunkóság. 

9) Még egy, amit nem értek: hogy Hannah miért vette fel Clay-t egy újabb oknak. Szerencsétlen srácnak csak annyi volt a bűne, hogy kedvelte Hannah-t, és bátortalan volt, hogy elhívja randizni. Hannah-tól elég nagy önzőség volt, hogy őt hibáztatja, amiért nem lépett felé. Ha Hannah-nak is tetszett, akkor miért lökte el magától Clayt? 

10) Ennél a résznél nagyon kiakadtam. Csak ez járt a fejemben: hogyhogy csak ott álldogál a szekrényben, és hallgatja ahogy megerőszakolják az iskolatársát, anélkül, hogy tett volna bármit is? Én a helyébe biztos felpofoztam volna Bryce-t, és segítettem volna Jessicának hazajutni épségben...
És ehelyett csak állt tétlenül, és utólag önmagát meg Justint hibáztatta ezért. Aha, mert csak ők ketten a hibásak...

11) Miért nem jelentette fel Jennyt? Vagy miért nem szólt névtelenül a rendőrségre, hogy kidőlt egy oszlop? Hannah fejében csak megfordulhatott volna az a gondolat, hogy ebből talán még baleset is lehet... És igen, tehetett volna ellene valamit. 

12) Itt egy nagyon csúnya gondolat jutott az eszembe. Az (amiben amúgy hiszek), hogy a karma visszaüt. Amit te adsz, azt is kapod vissza.
És Hannah azt "adta", hogy végignézte, ahogy az iskolatársát megerőszakolták. Így utolérte a karma, és ő is ezt kapta.
Egyrészt ezt gondolom. Másrészt meg azt, hogy Hannah egyértelműen hagyta magát.
"És akkor csak úgy hagytam. A vállam elernyedt. A lábam szétnyílt. Pontosan tudtam, hogy mit csinálok." "Te érintettél meg... de én használtalak ki. Szükségem volt rád, hogy megszabaduljak magamtól, teljes egészében."
Na már most, ha pontosan tudta, hogy mit csinált, akkor ez nem volt erőszak. Ha nem akarta, miért nem tiltakozott? Miért nem vágta pofán Bryce-t??...

13) Elsősorban nem egy tanártól kellett volna segítséget kérnie, és a megváltást várnia, hanem a szüleinek kellett volna szólnia. Vagy elmennie egy terapetuához. Miért tette fel az egész életének a kérdését arra, hogy hogy fog reagálni a tanára? 


Nem tetszett Hannah hozzáállása a dolgokhoz. Hogy történt pár rossz dolog az életében, és annak megszakításán gondolkozik. Ahelyett, hogy cselekedett volna, hogy jobb legyen az élete.
Jobban kellett volna kommunikálnia a családjával. Elmondani nekik őszintén, hogy min megy keresztül. 


Szóval összességében azt gondolom, hogy ezek nem indokok arra, hogy Hannah öngyilkosságot követett el. Sőt, semmi sem lehet az. Mert az élet érték. Ami meg velünk történik, azért mi vagyunk a felelősek, nekünk kell közbelépnünk, ha valami nem tetszik nekünk.
Hiszen rossz dolgok mindenkivel történnek. De meg kell tudnunk kezelni őket. Mert a rossz dolgok mellett vannak jó dolgok is. Csak figyelnünk kell rá, és észrevenni a mindennapokban az élet szép dolgait, amiért érdemes élni.