Elle Kennedy - The Deal - Az üzlet
Hannah Wells végre talált valakit, aki megdobogtatja a szívét. Bár az
élet más területein magabiztosan mozog, a szex és a csábítás nem éppen
erős oldala. Ha fel akarja hívni magára a kiszemelt srác figyelmét, ki
kell lépnie a komfortzónájából, és elérni, hogy észrevegyék …még ha
ezért korrepetálnia kell is a hokicsapat idegesítő, gyerekes és
beképzelt kapitányát egy álrandiért cserébe.
…ami jobban sül el, mint remélte.
Garrett Graham egyetlen álma, hogy a diploma után profi hokijátékos legyen, de a zuhanó tanulmányi eredménye miatt mindent elveszíthet, amiért eddig olyan keményen dolgozott. Ha a csapatban maradás ára, hogy segít egy cinikus csajnak féltékennyé tenni egy srácot, hát legyen. De amikor egy váratlan csók életük legvadabb szexébe torkollik, Garrett hirtelen ráébred, hogy a szerep, amit játszik, nem neki való. Most már csak Hannah-t kell meggyőznie arról, hogy a fiú, akire vágyik, nem más, mint ő maga."
Személyes vélemény: Már régóta szemezgettem ezzel a könyvvel. Nagyon jó véleményeket olvastam róla moly-on, ezért is el akartam olvasni minél előbb :D Sajnos mostanság nem sok időm volt, ezért nem úgy haladtam az olvasással, mint terveztem... Így kialakult egy várólistám, de ez a könyv az első 10-ben volt. Amikor meg moly-on megláttam, hogy ennek a kihívása nemsokára lejár, akkor úgy döntöttem, hogy eljött az idő, hogy elolvassam végre ezt a könyvet :D
Hannah karakterét az elején nagyon bírtam. Igazi szókimondó, belevaló csaj, aki nagyon szerény, de mégis poénos. Viszont a végén, amikor szakított Garrett-el csak azért, mert az ő apja megzsarolta, na ott utáltam meg kicsit. Miért kellett emiatt hazudnia a szerelmének? Aztán meg csodálkozott, hogy szerelmi bánata van, és utólag azt mondta, hogy önfeláldozó akart lenni. Hát, ez szerintem nem az a kategória :D
Garrettel meg fordítva voltam. Eleinte egy beképzelt bunkónak gondoltam, aki csak a szexre meg a hokira gondol, és semmi más nem érdekli őt. De ahogy megismerhettük őt, meg a történetét, rájöhettünk, hogy ő valójában egy lelkileg sérült, magában kételkedő, érzékeny, meleg szívű srác.
És ezzel Garrett Graham lett az egyik kedvenc könyves pasim :D
A történet íve egy kicsit kiszámítható volt (nem vártam a happy end előtti mélypontot). De miután elolvastam a könyvet, nem volt olyan érzésem, hogy ez egy klisés könyv volt. Mert az írónő beletett valamit, amitől nincs az olvasóban olyan érzés, hogy megint egy tucat könyvet olvasott el.
És ez a valami a humor. A szókimondó, pimasz humor.
Miközben olvastam a könyvet, volt, hogy a vonaton félig-meddig hangosan felnevettem egy-egy résznél, majd körbenéztem, hogy hányan bámulnak :D Annyira magával ragadott a könyv, hogy sokszor el is felejtettem, hogy nyilvános helyen vagyok, és csak faltam az oldalakat.
Az erotikus részek volt, hogy a semmiből jöttek. Az előző oldalon még poénkodtak, szivatták egymást, a következőben meg olyanok voltak leírva, hogy az olvasó belepirult, hogy ilyen ÍGY leír az írónő. Van egy stílusa, az biztos.
Ez volt, hogy zavart, és soknak éreztem (pl. hálaadás után a kocsiban), de volt, hogy megfelelőnek éreztem a leírást, és a hatást is (amikor először próbálkoztak).
Összességében nagyon tetszett. Imádtam, hogy az egész könyvet átitatta a humor, és ezáltal jobbá tette a napjaimat, amikor egy fáradt nap után hazafele tartva a bkv-n olvastam, és vigyorogtam. :D
(Annyira tetszett a könyv, hogy miután befejeztem, egyből elkezdtem olvasni a második részt. :) )
…ami jobban sül el, mint remélte.
Garrett Graham egyetlen álma, hogy a diploma után profi hokijátékos legyen, de a zuhanó tanulmányi eredménye miatt mindent elveszíthet, amiért eddig olyan keményen dolgozott. Ha a csapatban maradás ára, hogy segít egy cinikus csajnak féltékennyé tenni egy srácot, hát legyen. De amikor egy váratlan csók életük legvadabb szexébe torkollik, Garrett hirtelen ráébred, hogy a szerep, amit játszik, nem neki való. Most már csak Hannah-t kell meggyőznie arról, hogy a fiú, akire vágyik, nem más, mint ő maga."
Személyes vélemény: Már régóta szemezgettem ezzel a könyvvel. Nagyon jó véleményeket olvastam róla moly-on, ezért is el akartam olvasni minél előbb :D Sajnos mostanság nem sok időm volt, ezért nem úgy haladtam az olvasással, mint terveztem... Így kialakult egy várólistám, de ez a könyv az első 10-ben volt. Amikor meg moly-on megláttam, hogy ennek a kihívása nemsokára lejár, akkor úgy döntöttem, hogy eljött az idő, hogy elolvassam végre ezt a könyvet :D
Hannah karakterét az elején nagyon bírtam. Igazi szókimondó, belevaló csaj, aki nagyon szerény, de mégis poénos. Viszont a végén, amikor szakított Garrett-el csak azért, mert az ő apja megzsarolta, na ott utáltam meg kicsit. Miért kellett emiatt hazudnia a szerelmének? Aztán meg csodálkozott, hogy szerelmi bánata van, és utólag azt mondta, hogy önfeláldozó akart lenni. Hát, ez szerintem nem az a kategória :D
Garrettel meg fordítva voltam. Eleinte egy beképzelt bunkónak gondoltam, aki csak a szexre meg a hokira gondol, és semmi más nem érdekli őt. De ahogy megismerhettük őt, meg a történetét, rájöhettünk, hogy ő valójában egy lelkileg sérült, magában kételkedő, érzékeny, meleg szívű srác.
És ezzel Garrett Graham lett az egyik kedvenc könyves pasim :D
A történet íve egy kicsit kiszámítható volt (nem vártam a happy end előtti mélypontot). De miután elolvastam a könyvet, nem volt olyan érzésem, hogy ez egy klisés könyv volt. Mert az írónő beletett valamit, amitől nincs az olvasóban olyan érzés, hogy megint egy tucat könyvet olvasott el.
És ez a valami a humor. A szókimondó, pimasz humor.
Miközben olvastam a könyvet, volt, hogy a vonaton félig-meddig hangosan felnevettem egy-egy résznél, majd körbenéztem, hogy hányan bámulnak :D Annyira magával ragadott a könyv, hogy sokszor el is felejtettem, hogy nyilvános helyen vagyok, és csak faltam az oldalakat.
Az erotikus részek volt, hogy a semmiből jöttek. Az előző oldalon még poénkodtak, szivatták egymást, a következőben meg olyanok voltak leírva, hogy az olvasó belepirult, hogy ilyen ÍGY leír az írónő. Van egy stílusa, az biztos.
Ez volt, hogy zavart, és soknak éreztem (pl. hálaadás után a kocsiban), de volt, hogy megfelelőnek éreztem a leírást, és a hatást is (amikor először próbálkoztak).
Összességében nagyon tetszett. Imádtam, hogy az egész könyvet átitatta a humor, és ezáltal jobbá tette a napjaimat, amikor egy fáradt nap után hazafele tartva a bkv-n olvastam, és vigyorogtam. :D
(Annyira tetszett a könyv, hogy miután befejeztem, egyből elkezdtem olvasni a második részt. :) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése